Parazita pióca


A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak. Így szelvényességük zavart, testüregrendszerük elnyomott vagy erőteljesen módosult, véredényrendszerük is eltér a többi gyűrűsféregétől. Az összehasonlító anatómiai és ontogenetikai vizsgálatuk azonban kétségtelenné teszik, hogy a gyűrűsférgek közé kell őket sorolnunk.

  • Emberi orrban élősködő piócát fedeztek fel Pióca paraziták
  • Orvosi pióca – Wikipédia

A piócák mellett parazita pióca korongférgek osztályát Myzostomidea sorolták még ide, melyeket mintegy élősködő tengeri féregfaj képviseli. Az parazita pióca besorolásuk — a Clitellata osztály[ szerkesztés ] Az újabb anatómiai — taxonómiai vizsgálatok szerint nincs akkora űr a korábban szín-gyűrűsférgek altörzsébe Euannelida foglalt csoportok soksertéjűek osztálya — Polychaeta; kevéssertéjűek osztálya — Oligochaeta és a piócák között.

A gyógyszerek máj parazitákhoz és a piócákat egy fontos anatómiai bélyeg köti össze egymással: a nyereg clitellum megléte.

Megosztom Könnyen előfordulhat, hogy fürdőzés közben rád akaszkodik egy pióca. Ennek az élősködőnek több faja is él a Balatonban, mind ártalmatlanok. Pár napja fürdeni voltam a Balatonban és a lábamra tapadt vagy fúródott egy parazita szerűség úgy hogy nem is éreztemkb. Északi parton volt. Mi volt az?

A nyereg az ivarérett egyedeken állandóan meglévő, vagy az ivarzás idején jelentkező, meghatározott szelvényekre kiterjedő, mirigyes megvastagodás. Elhelyezkedése fontos rendszertani bélyeg. A nyereg szerepet játszik a párosodásban, valamint a mirigyei által termelt váladék a lerakásra kerülő petecsomó kokon becsomagolására is szolgál.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A piócák testén látható gyűrűk nem valódi szelvények: egy szelvény több gyűrűre tagolódott. Ezt legjobban a belső szelvényesség megfigyelése igazolja.

Pióca, mint a paraziták

Testméretük 1—30 cm között változik. Testük hát—hasi irányban erőteljesen lapított, csak kevés fajuk van, amely hengeres testű. Testfüggelékeik serték, csápokcsonklábak, kopoltyúk — kevés kivételtől eltekintve — nincsenek. Szelvényeik száma 31 vagy Elkülönült feji részük nincs. Mind a feji, mind a farki végükön 4 vagy 7 szelvényből alakult tapadókorongjuk van. Az elülső a szájnyílást fogja körül, a hátulsónak — általában — csak a mozgásban van szerepe egyes parazita pióca a végbélnyílást fogja körül, de általában a végbélnyílás fölötte van.

Szelvényezettségük zavartnak mondható, mert minden szelvényen gyűrűbarázdák vannak 2—14melytől sokkal több szelvény látszik, mint amennyi parazita pióca van. A gyűrűbarázdák száma jellemző a genusokra és fajokra. Testüregük is nagyon erősen módosult. Az izomzat és a töltelék szövet különböző fokozatokban összeszorítja, elnyomja a testüreget, úgyhogy az csak csatornák, üregecskék, és lakúnák képében van meg.

Ezzel kapcsolatban véredényrendszerük és vesécskéik is módosultak. Kültakaró[ szerkesztés ] Testüket vékony kutikula borítja. Egyetlen kivételes esetben vannak rajta serték Acanthobdella. Néhány fajon ektodermális lemezszerű vagy fonalas kopoltyúkat találunk. Ivarzás idején a testük parazita pióca Bőrük egysejtű exokrin parazita pióca gazdag egyrétegű henger hámmelyhez alulról a simaizomelemek kapcsolódnak bőrizomtömlő. Az epidermisz alatt közvetlenül rostokban gazdag kötőszövet helyezkedik el, melyben zöld, fekete és barna festéktartalmú pigmentsejtek helyezkednek el.

Ezek adják a piócák sajátos sötét színét. Mozgás[ szerkesztés ] Izomrendszerük fejlettnek mondható, ugyanis külső körkörös cirkulárisközépső rézsútos diagonális és belső hosszanti longitudinális izmok rétegéből áll.

Ezeken kívül kapcsolódnak még hozzá erős háti és hasi, kiegyénült dorzoventrális izomelemek is. A tapadókorongok izomzata kiváltképpen fejlett. Parazita pióca kapaszkodik meg az állat a gazdán, amelyen rajta él, vagy pedig amelyre ideiglenesen vérszívás céljából rászívja magát.

Piócák, mint paraziták,

A tapadókorongok azonban mozgásszervek is, hisz segítségükkel az állat araszolva mászik. Egyébként jól úsznak, testük függőleges síkban való hullámzó mozgatásával. Táplálkozás[ szerkesztés ] Az orvosi pióca Hirudo medicinalis három, fogazott állkapcsa, melyekkel sebet ejt a gerincesek bőrén.

A lópióca a legnagyobb hazai piócafaj, kinyújtott állapotban elérheti a 12—15 cm-t.

parazita pióca

Ugyan az állkapcsos nadályok közé tartozik, mégis ragadozó faj. Bélcsatornájuk egyenes lefutású parazita pióca. Előbelük alakulása háromféle parazita pióca, mely egyben fontos rendszertani bélyeg is: egyesekben izmos garatot találunk garatos piócák rendje — Pharyngobdellidea ; mások szájában 3 félkör alakú, fogazott állkapocs van állkapcsos piócák rendje — Gnathobdellidea ; vagy garatjukban kiölthető ormány fejlődött ormányos piócák — Rhynchobdellidea.

Középbelükön — ritkábban az utóbélen is — kétoldali zsebszerű kitüremlések, vakbelek lehetnek, különösen a vérszívó fajokban.

Ezekben a vakbelekben raktározzák a gazdaállatból kiszívott vért. Véredényrendszer[ szerkesztés ] Véredényrendszerük alakulása függvénye a testüregrendszer módosulásának.

Az ormányos nadályok, illetve a garatos és állkapcsos nadályok érrendszere között kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg. Az ormányos nadályok ereinek önálló fala van, melyben színtelen vér hemolimfa kering. Megvan az egy-egy háti és hasi fővéredény, melyeket vékonyabb harántedények kötnek össze.

A háti fővéredény fala izmos, lüktetésével előrefelé löki a vért. A garatos, illetőleg állkapcsos piócák véredényrendszerét teljesen összeszorította a töltelékszövet és a fejlett izomzat. A véredényrendszer szerepét a testüregrendszerből megmaradt csövek, járatok, lakúnák veszik át hemocölómaígy ezeknek önálló fala nincs, bennük piros vér hemolimfa kering.

A vér piros színét a plazmába oldott erithrokruorin nevű pigment okozza.

Minden pióca parazita vagy sem

Az oldalsó laterális edényeken lüktető központok, szívek is vannak, a hát—hasi dorzális és ventrális edényeken nincsenek. A vér mozgását segíti a bőrizomtömlő perisztaltikája is. A laterális edényekben a vér hátulról előre, míg a dorzális—ventrális edényekben fordítva kering. Valódi kapillárisok helyett ún. Légzés[ szerkesztés ] Általában diffúz, az egész testfelületen át zajló légzésük van, melyben a fő szerepet a bőrizomtömlő kapillárishálózata kapja.

  • Piócák – Wikipédia
  • Minden pióca parazita vagy sem, Eltávolítani a piócát – jolatasert.hu

Egyes fajoknak van hámeredetű, külső kopoltyúja, és ezen át lélegeznek. Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik, a parazita pióca is módosultak. Számuk 10—17 pár, és a törzs középső szakaszában helyezkednek el. Csillóstölcsérük vagy nincs, vagy nem kapcsolatos a nefridiális csatornák.

Élősködő A Pallas nagy lexikona Kézikönyvtár Kifejlett galandféreg A valódi paraziták közé tartoznak a horgos métely egyenesfejlődésű mételyek vagy Monogenea és a bőr- és kopoltyúférgek. A szívóférgeknél valódi mételyek vagy Trematoda a díszhal-tartónak talán a pikkelyféreg Transversotrematiformes ismerős.

Ebben az esetben a hasoldali lakúnákba vagy pedig ennek oldalüregeibe nyílnak. A módosult vesécskék maguk erősen hurkolt csövek, melyek végén kiszélesedett, hólyagszerű tartálykészülék van. Ez rövid csatornával nyílik a szabadba. A neuroendokrin rendszer és érzékszervek[ szerkesztés ] Agydúcuk kevéssé differenciálódott, és parazita pióca köti össze a hasdúclánccal.

Ez 33 dúcpárból áll, és a hasoldali lakúnában húzódik végig. A tapadókorong szelvényszámának megfelelően elöl 5, hátul 7 dúcpár hosszanti tömeggé olvadt össze. A dúcpárok párosan összeköttetésben állnak egymással, vagy pedig látszólagosan összeolvadtak.

A halak külső parazitái

Érzékszerveik igen gyengén fejlettek. Testükön mindenfelé találunk elsődleges érzéksejteket, melyek valószínűleg tapintósejtek. A feji tájon számos érzékbimbó helyezkedik el, melyek vagy tapintó, vagy pedig kémiai érzékszervek. A testi érzékbimbók a szelvények középső gyűrűjén ülnek az ún. Fényérzékelő sejtjeik is lehetnek, melyek csoportosulva és pigmenttel társulva a feji részen kezdetleges szemekké alakulhatnak.

Hormonrendszerük szoros összefüggésben van az idegrendszerrel. Mind a parazita pióca feletti agydúc és a garatalatti dúcban nagyszámú neuroszekréciós sejt van, de a hasdúcláncban is kimutattak hormontermelő sejteket. A hormonrendszer elsősorban a szaporodási folyamatokra van nagy hatással.

Szaporodás és egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák hímnős állatok. Szaporodásuk hasonlít a kevéssertéjűek szaporodására kölcsönös megtermékenyítés, kokonképzés stb. Hímivarszervek[ szerkesztés ] A piócák hímivarsejteket termelő szerve a heremelyek száma 4—17 pár, és párosával helyezkednek el. Mindegyik heréből egy rövid kivezetőcső indul, amelyek egy jobb és egy bal oldali közös ondóvezetőbe jutnak. Az ondóvezetők felgöngyölödve létrehozzák az ondóhólyagot. Az ondóhólyagban a spermiumtárolás folyik.

parazita pióca

Az ondóhólyag az ondókilövellő csövön át juttatja a spermiumokat az ivarpitvarba, ahová a dülmirigy vagy parazita pióca üríti váladékát. Az ondóhólyag és a dülmirigy váladékával keveredett spermiumok a cső parazita pióca spermiumtárolókba, a nyálkatömlőkbe, más néven a spermatofórákba kerülnek. Az összetett hímivarszervekhez párzószerv, hímvessző penis járul, mely a pénisztokban tulajdonképpen egy bőrizomtömlő-betűrődés nyugszik.

Párzáskor a péniszen a jut az ondó a párzótárs vaginájába, így egy biztonságos, valódi belső megtermékenyítés történik. Női ivarszervek[ szerkesztés ] A piócáknak általában csak egy pár petefészke van A belőle kiinduló rövid petevezetők a vaginába való érkezésük előtt egy közös petevezetővé olvadnak.

Ezt a csövecskét öleli körül a fehérjemirigymely tápanyagokat termel a peték számára. A hüvely vagina fala igen izmos, közvetlenül nyílik a külvilágba, és a pénisz befogadásra szolgál. A piócák petéi kisméretű, szikszegény sejtek.

Az orvosi pióca pl. Párzáskor a nadályok összetapadnak, egymás hüvelyébe juttatják a spermatofórákat, melyek ott feloldódnak, és a spermiumok megtermékenyítik a petesejteket. A peterakás és kokontermelés hosszadalmas folyamat, mely akár hetekig is eltarthat egy pióca több, akár 6—8 kokont is rakhat. Egy kokonban — ami tölgyfamakk nagyságú lehet — 10—15 apró pete, illetve a táplálásukhoz szükséges fehérjetartalmú anyag.

A kokon képzése a nyereg mirigyeiből történik.

Orvosi pióca

Egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák lárvális ontogenezise a kokonban zajlik. A pete barázdálódása spirálisnak indul, majd bilateriális osztódások következnek az átváltozás oka még nem ismert.

A fejlődő lárvának speciális lárvális szervei vannak pl. A tápanyagokat a kokonból lárvális garatjával veszi fel. A lárva metamorfózisa még a kokonban megtörténik, amikor is eltűnnek a lárvális szervek, és a kifejlett piócára jellemző szervek és testüregviszonyok alakulnak ki.

Pióca paraziták

A kikelő fiatal piócák további egyedfejlődése elsősorban a növekedésben nyilvánul meg. Életmódjuk[ szerkesztés ] A szárazföldi piócák a nedves talaj közelében, a növényzet között tartózkodnak. A piócák többsége az édesvizek lakója. Nem kedvelik a gyors folyású vizeket, így a hegyi patakokban és a folyók nyílt vizében nem találkozhatunk velünk.

  1. Hogyan lehet kideríteni a férgek jelenlétét
  2. Orvosi pióca Hirudo medicinalis vérszívása Pióca paraziták Orvosi pióca Hirudo medicinalis vérszívása mely rovarok paraziták Létrehozva: Amelyik faj nem parazita, például az ember, annak biztos van parazitája, amik a náluk fejlettebb szervezetből húznak hasznot.
  3. Piócák – Wikipédia Pióca, mint a paraziták, Piócák, mint paraziták

Ellenben kedvelik a folyók partmenti övezetét, a tavakat, mocsarakatkanálisokat, nagyobb parazita pióca. Az édesvízi fajok között találunk olyanokat, amelyek képesek elhagyni a vizet, pl. Azonban ilyenkor a vízfelszín közelében maradnak, mert ha kiszáradnak, biztosan elpusztulnak.

A szárazföldi piócák körében két csoportot különböztetünk meg: a talajlakó piócákat és a valódi szárazföldi piócákat. A talajlakó piócák — melyek fő elterjedési területe Dél-Amerika — a nedves talajban, avar, rothadó növényi parazita fejfájás alatt élnek, ahol férgekből, kisebb csigákból álló zsákmányukra vadásznak.

A valódi szárazföldi piócák főként a növényzet között tartózkodnak. Ezek élőhelye Dél- és Délkelet- Ázsiaahol az esőredőkben élnek, és a nedves évszakban a füves területekre is behatolnak. Kizárólag meleg vérű gerincesek vérével táplálkoznak. Néhány piócafaj a tengeri életmódhoz is alkalmazkodott, ahol a tengeri halak vérével táplálkoznak, és édesvízi rokonaikkal ellentétben képesek elviselni a magas sókoncentrációt is.

A piócák — amint ezt olvashattuk parazita pióca — vérszívó parazita vagy ragadozó férgek.

A ragadozó piócák nagy része a garatos piócák közé tartozik, melyek nem képesek vért szívni. Azonban pl. A ragadozó nadályok tápláléka kisebb férgekből, csigákból, rovarlárvákból áll, melyeket parazita pióca szívókorongjukkal ragadnak meg, és egészben tömik magukba.

Gyakran még a náluk nagyobb testű zsákmányt is lenyelik. A növényzettel dúsan benőtt helyekről leselkednek a zsákmányukra, vagy egyenesen vadászútra indulnak az aljzaton araszolva. Az ormányos és állkapcsos nadályok nagy része vérszívó életmódot folytató, a gazdaállatra ideiglenes tapadó, ektoparazita. A garatos nadályok a gazdaállat bőrét izmos, megmerevíthető ormányukkal parazita pióca át. A kisebb testű fajok csigák, férgek, rovarlárvák testnedveit szívogatják, míg a nagyobbak a halakra tapadnak.

Az állkapcsos nadályok három fogazott állkapcsukkal vágják át a gazdaállat bőrét, és erőteljes szívással kb. Az egyes fajoknak igen kevés gazdaállat felel meg, így mindig nagyon figyelmesnek kell lenniük. Éppen ezért kitűnő a vízmozgás-érzékelésük és az úszásuk. Egészségügyi jelentőségük[ szerkesztés ] A piócák az orvoslás történetében talán a legjelentősebb állatcsoportot alkotják.

Gyakran alkalmazták egyes fajaikat különböző vérkeringési problémákra parazita pióca esetleg nagyon magas lázra. Emellett természetes nyugtatónak is használták őket, ugyanis a páciens sok vér lecsapolása esetén mély álomba merült, idegei ellazultak. A pióca tapadókorongján három, félkör alakú fűrészke található, amellyel a megtapadt állat sebet ejt.

Közvetlenül tiszta hirudint fecskendez a vérbe, így meggátolja a véralvadást, és hosszú ideig tud vért szívni. Az orvostudományban az állat által termelt hirudinnak, és hatásmechanizmusának felismerése fontos lépés volt a véralvadásgátlók előállításában.

Pióca paraziták, Tartalomjegyzék

Piócacsípés: Hazai élővizeinkben is könnyen megtapasztalhatjuk. Általában érzékelik a vízben álló, mozgó melegvérű élőlényeket. Amennyiben a testünkre akaszkodik, többféle módon szedhetjük le.

parazita pióca

Az első módszer szerint valamilyen anyaggal papírzsebkendő, törülköző fogjuk meg és húzzuk lassú, de határozott mozdulattal, amíg el nem válik a sérült felülettől. A második módszer szerint sót kell szórni a pióca testére, aminek hatására szintén leválik az áldozatáról.